A dinárban jegyzett kölcsönök reálértékét megette a később elszabadult hiperinfláció, azonban a devizában jegyzett befizetések is szőrén-szálán eltűntek, elsősorban a Milošević-rendszerét kiszolgáló elit által kedvelt ciprusi cégbirodalmakban és bankszámlákon.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Szerbia gazdaságának felvirágoztatása helyett egész másra ment el a pénz, még Milošević szocialista pártjának természetes szövetségese, a Vojislav Šešelj vezette Szerb Radikális Párt képviselője is keserű mosolyra fakasztotta a parlamenti közvetítés nézőit az egyik felszólalásában egy szándékos nyelvbotlással: “Kölcsön Ciprusnak, elnézést Kölcsön Szerbiának.”
Ahol tényleg einstandolták a bankbetéteket
